Amióta az eszemet tudom írtózok a pókoktól, pedig kisgyerekként folyton az udvaron játszottam a mamám kissé elvadult kertjében. Ha meglátok egy ilyen nyolclábút, ledermedek, kiver a víz és sikítva futnék világgá.
Hogy honnan ered az arachnofóbia? Az okosok azt mondják, hogy benne van a genetikában, ősidők óta tartunk ezektől a kis villámgyors csodalényekről, a nők állítólag ötször jobban.
Pedig a pókok eszméletlen hálót szőnek, aminek az anyaga is rendkívüli.
Tudom, hogy hasznosak, mert elkapják a kis apró repkedő bogarakat, ezért kompromisszumot kötöttem velük.
Lehetnek a lakásban, csak az ágyam környékén nem. Tegnap jól ki is használták, mert mindenhol ott voltak, a mosogatóban, a törölközőmön.
Farkaspók
És tudjátok mi a legfélelmetesebb?
Az amikor már zuhanyzol és közben észreveszed a fejed felett a sarokban, aztán amikor lenyúlsz a tusfürdőért és visszanézel, már nincs ott. Életemben nem zuhanyoztam ilyen gyorsan.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.