Vaják

Nagyon sokáig nem olvastam könyveket. Család, munka, miegymás. Inkább sorozatokra voltam rákattanva, ezek között is leginkább a Vajákra, a Netflixesre. Hjaj Henry, egyem a zuzád!

 Majd egy Netflixes csoportban jött tudomásomra, hogy ezt a sorozatot már megjelent könyvekből írták, úgyhogy okulva abból, hogy a Bolygó neve: Halál még jobb könyvben, kaptam magam és rögtön megrendeltem az első részt. A filmsorozat eddigi évadjait az első és a második könyvből készítették, mivel igencsak nem két fillér egy könyv, egyelőre csak az elsőt rendeltem meg. Megrendelhettem volna a többit is azonnal, mivel nem csalódtam. Mintha egy teljesen más történetet olvastam volna, de mégis ugyanazt, ugyanolyan humorosan, vagy még jobban. Visszarepített a gyerekkoromba, a Végtelen történethez. Előjöttek ugyan azok az érzések, amikor néztem/olvastam mindkettőt, a sírás és nevetés váltakozott egymással. 

A Végtelen történetben a Fuhur/Falkor a sárkány volt a kedvencem, a Vajákban az első rész után Kökörcsin, a kis dalával: "Jussát várja a Vaják...".

Így újra belevetettem magam az olvasásba, de nem csak a Vaják miatt is, hanem mert szeretnék írni. Mindenfélét. Mint ahogy olvashatjátok a blogjaimon (=> Vir szigetről, vagy => írói kihívásokról, vagy mindeféléről a => wattpadon ahol erotikus írásaim is vannak... ). Szóval hogy olvashat minél többet az ember a legrövidebb idő alatt? Ha novella köteteket vesz. Így jutottam el a Vaják írójának Sapkowskinak novella válogatásához, ami 

"Maladie és más történetek" címet viseli. 

Ebben a kötetben szó van Vaják szüleiről, Alice a csodaországban egyfajta feldolgozásáról, sok-sok cicáról és egy kis politikáról. Abszolút nem csalódtam, a történetek szórakoztatóak, elgondolkodtatóak. Minden novella előtt kapunk egy kis leírást, hogyan és miért született a költemény. Érdekes, hogy sok író szereti a macskákat....

Június 29-től új Vaják részek a Netflixen, az utolsók Henryvel- ezt egy világ nem fogja kiheverni. 

Állítólag Liam Hemsworth veszi át a helyét. Csajok én azt mondom, elnézve az új fotóit nem hagynak cserben minket, bár Henry igencsak magasra tette a lécet.   ;)