Sercen az olaj, már érzem a serpenyő forró lehelletét

Kis kolbászok rendben sorakoznak a dobozban sütésre várva. Annyira rgaszkodnak egymáshoz, hogy a villával alig bírom elszakítani őket. Egy bosszúból a kezemre is köpi a forró olajat, amibe belekényszerítettem. Kicsit odaragadva tiltakoznak, végül mind megadják magukat. Kéjesen csúszkálnak ide-oda, ontva magukból a fűszeres illatot. 

Nyálam csordul.

Nem hagyom, hogy elégjenek, minden oldalról megkapják a ropogósra sült barna kabátot. 

Végül egyesével a tányéromba simulnak. De a serpenyő továbbra sem marad tétlen, megkapja a feldarabolt zöldségeet: a nyurga spárgát és az élénk brokkolit. 

Élvezettel hempergőznek a fakanalam alatt, majd odafekszenek a kis husos falatok mellé. 

Tyson nyál-cipőfűzője hosszan lóg a szájából, tágra nyílt szemében ott a kérdés: 

" Én mikor kapok?"